-
1 τυπτω
(fut. τυπτήσω, aor. 1 ἔτυψα - Arst. ἐτύπτησα, aor. 2 ἔτῠπον; pass.: aor. 1 ἐτύφθην, aor. 2 ἐτύπην с ῠ, pf. τέτυμμαι - поздн. τετύπτημαι; inf. pf. pass. τετύφθαι)1) бить, ударять(ῥοπάλοισιν, sc. ὄνον Hom.)
σκήπτρῳ τυπείς Soph. — получив удар палкой;τ. τινὰ ἐπὴ κόρρης Plat. — дать кому-л. пощечину;τύπτεσθαι μάστιγι πεντήκοντα πληγάς Aeschin. — получать пятьдесят ударов кнутом;ἅλα τ. ἐρετμοῖς Hom. — ударять море веслами, т.е. грести;τ. χθόνα μετώπῳ Hom. — хлопнуться о землю лбом;ἴχνια τ. πόδεσσι Hom. — спешить по (чьим-л.) следам2) поражать, ранить(ξίφεσίν τε καὴ ἔγχεσιν Hom.; τέν συνείδησίν τινος NT.)
γαστέρα и κατὰ γαστέρα τ. Hom. — ранить в живот;καιρίῃ (sc. πληγῇ) τετύφθαι Her. — быть смертельно раненым;πλευρὰ φασγάνῳ τυπείς Eur. — раненный мечом в бок;3) жалить, колоть(τινά Anacr.; πόδα τινός Theocr.; ὑπὸ σφηκῶν τύπτεσθαι Xen.)
4) перен. поражать, глубоко задеватьτὸν δ΄ ἄχος ὀξὺ κατὰ φρένα τύψε Hom. — острая боль пронзила его душу;
ἥ ἀληθηΐη τῶν λόγων ἔτυψε (τὸν Καμβύσεα) Her. — правдивость этих слов сразу осенила Камбиса;ξυμφορᾷ τετυμμένος Aesch. — постигнутый несчастьем5) (об ударах, ранах и т.п.) наносить, причинять(ἕλκεα Hom.)
τύπτεσθαί τινα Her. — горестно оплакивать кого-л.
-
2 τύπτω
τύπτω, schlagen; Curtius Grundz. d. Griech. Et. 2. Aufl. S. 204; Att. Prosa: τύπτω (τύπτομαι u. s. w.), τυπτήσω (Ar. Nub. 1443 Plat. Hipp. maj. 292 b), τυπτητέος ( Demosth. 54, 44); Homer: τύπτουσιν, τύπτον, τυπτομένων u. dgl., τύψε(ν), τύψῃ, τύψον, τύψας, perf. pass. τετυμμένω Iliad. 13, 782, ἐτύπη, τυπείης, τυπείς; bei Andern: fut. τύψω, aor. ἐτύπτησα, aor. ἔτυπον und τέτυπον, perf. τετύπτηκα, perf. pass. τετύπτημαι, aor. pass. ἐτυπτήϑην, vgl. Lob. Phryn. 764 Iac. A. P. 483 Ach. Tat. 830, fut. pass. τυπτήσομαι Ar. Nub. 1379, wofür Buttmann Ausf. Gr. Sprachl. 2. Ausg. Bd. 2 S. 87 τυπήσομαι will. – Τύπτω gehört zu den Verben, durch welche Homer nur den Angriff ἐκ χειρός bezeichnet, bei dem der Angreifende sich von der Waffe nicht trennt, wie beim Wurf und beim Schuß, s. Lehrs Aristarch. ed. 2 p. 51–70. Nach Homer ist der Gebrauch von τύπτειν freier; Hermesian. bei Athen. 13, 71 vs. 63 ὑπὸ σκολιοῖο τυπέντα τόξου, Pfeilschuß; Polyb. 3, 53, 4 τοῖς μὲν τὰς πέτρας ἐπικυλίοντες, τοὺς δ' ἐκ χειρὸς τοῖς λίϑοις τύπτοντες, Steinwürfe; vgl. Soph. Aj. 255 πεφόβημαι λιϑόλευστον Ἄρη ξυναλγεῖν μετὰ τοῦδε τυπείς. – Mit einem Stocke hauen, οἱ δέ τε παῖδες τύπτουσιν (τὸν ὄνον) ῥοπάλοισιν Il. 11, 560; vgl. Soph. O. R. 811; τύπτειν τῇ μάστιγι Plat. Legg. 9, 879 e; oft von scharfen Angriffswaffen, φασγάνῳ, ἄορι, ξίφεϊ, δουρί, ἔγχεσι, ἐγχείῃσι, Il. 4, 531. 13, 529. 524 u. sonst; auch ohne näher bestimmenden dat., κατὰ γαστέρα τύψεν 17, 313 Od. 22, 308; Ggstz βάλλειν Il. 11, 191. 15, 495. 20, 378. 462. 22, 68; sylleptisch, d. h. von beiden Arten der Verwundung, Wurf und Schlag zusammen, Iliad. 13, 782; – τύπτειν εἰς τὸν ὦμον Xen. Cyrop. 5, 4, 5; τὸν ἄνδρα τύπτειν τὰς πληγάς, ἐξ ὧν ἀπέϑανεν Antiph. 4 γ 1. – Auch von Bienen, Skorpionen, Schlangen, = stechen. – Uebertragen, ἄχος ὀξὺ κατὰ φρένα τύψε βαϑεῖαν, verwundete ihn tief in der Seele, Il. 19, 125; ἡ ἀληϑηΐη ἔτυψε Καμβύσεα, die Wahrheit traf, verletzte den Kambyses, Her. 3, 64; ἀνίαις τυπείς, Pind. N. 1, 53; ξυμφορᾷ τετυμμένος Aesch. Eum. 485; διανταῖος ἔτυπεν ὀδύνα με Eur. Ion. 766. – Ohne feindlichen Sinn, Iliad. 6, 117 ἀμφὶ δέ μιν σφυρὰ τύπτε καὶ αὐχένα δέρμα κελαινόν, ἄντυξ; ἅλα τύπτειν ἐρετμοῖς, das Meer mit Rudern schlagen, Od. oft; χϑόνα μετώπῳ τύπτειν, den Erdboden mit der Stirn schlagen, zu Boden stürzen, 22, 86; ἴχνια πόδεσσι τύπτειν, die Spur mit den Füßen treten, Il. 23, 764; νέφεα Ζέφυρος στυφελίξῃ, βαϑείῃ λαίλαπι τύπτων, mit Sturmesgewalt peitschend, 11, 306; vgl. Pind. P. 6, 14; Folgde. – Med. sich schlagen, bes. sich die Brust schlagen, als Zeichen der Trauer, Her. oft; τύπτεσϑαί τινα, Einen betrauern, 2, 42. 61. 132; Plut. Alex. 3 διέϑεον τὰ πρόςωπα τυπτόμενοι καὶ βοῶντες. – Pass. geschlagen, verwundet werden, δουρὶ νῶτα τυπέντα Pind. N. 9, 26; πλευρὰ φασγάνῳ τυπείς Eur. Andr. 1151; auch die Verwundung, der Schlag im accus. dabei, Schläge, Wunden empfangen, ἕλκεα, ὅσσ' ἐτύπη Il. 24, 421; τύπτομαι πολλάς, sc. πληγάς, ich bekomme viele Schläge, Ar. Nubb. 959; τύπτεσϑαι τῇ δημοσίᾳ μάστιγι πεντήκοντα πληγάς Aesch. 1, 139.
-
3 τύπτω
τύπτω, schlagen; zunächst nur der Angriff ἐκ χειρός, bei dem der Angreifende sich von der Waffe nicht trennt, wie beim Wurf und beim Schuß; später ist der Gebrauch von τύπτειν freier; ὑπὸ σκολιοῖο τυπέντα τόξου, Pfeilschuß. Mit einem Stocke hauen; oft von scharfen Angriffswaffen; sylleptisch, d. h. von beiden Arten der Verwundung, Wurf und Schlag zusammen. Auch von Bienen, Skorpionen, Schlangen, = stechen. Übertragen, ἄχος ὀξὺ κατὰ φρένα τύψε βαϑεῖαν, verwundete ihn tief in der Seele; ἡ ἀληϑηΐη ἔτυψε Καμβύσεα, die Wahrheit traf, verletzte den Kambyses. Ohne feindlichen Sinn; ἅλα τύπτειν ἐρετμοῖς, das Meer mit Rudern schlagen; χϑόνα μετώπῳ τύπτειν, den Erdboden mit der Stirn schlagen, zu Boden stürzen; ἴχνια πόδεσσι τύπτειν, die Spur mit den Füßen treten; νέφεα Ζέφυρος στυφελίξῃ, βαϑείῃ λαίλαπι τύπτων, mit Sturmesgewalt peitschend; sich schlagen, bes. sich die Brust schlagen, als Zeichen der Trauer; τύπτεσϑαί τινα, einen betrauern. Pass. geschlagen, verwundet werden; auch die Verwundung, der Schlag im accus. dabei, Schläge, Wunden empfangen; τύπτομαι πολλάς, sc. πληγάς, ich bekomme viele Schläge -
4 τύπτω
Aτύψω Nonn.D.44.160
, Hierocl.Facet. 200: [tense] aor. 1 ἔτυψα, [dialect] Ep. τύψα, Il.13.529, al., Emp.43, Hdt.3.64, but rare in Trag. and [dialect] Att., as A.Eu. 156 (lyr.), [Lys.] Fr.20 S.: [dialect] Att. [tense] fut. , Pl.21. Pl.Grg. 527a, D.21.204: [tense] aor. 1 ἐτύπτησα first in Arist.Pol. 1274b20 (as v.l.), then Philostr.VS2.1.8, Aesop.66, Hierocl.Facet.86: [tense] aor. 2 (lyr.); [dialect] Ep. part.τετυπόντες Call.Dian.61
(perh. [tense] pf. τετύποντες): [tense] pf. τέτῠφα only in Theodos.Can.p.47 H.;τετύπτηκα Poll.9.129
, Philostr.VS2.10.3:— [voice] Med., Hdt.2.61, Plu.Alex.3, etc., ([etym.] κατ-) Sapph.62: [tense] aor. 1ἐτυψάμην Luc.Asin.14
, ([etym.] ἀπ-) Hdt.2.40: [tense] fut. (in pass. sense)τυπτήσομαι Ar.Nu. 1379
:—[voice] Pass., [tense] aor. 1ἐτύφθην Plu.Galb.26
, Gp.18.17.7, Hierocl. Facet.138, Zen.2.68;ἐτυπτήθην Ph.2.323
: [tense] aor. 2 ἐτύπην [ῠ] Il.11.191, Pi.N.1.53, A.Pr. 363, Ar.Ach. 1194 (lyr.), Alciphr.3.57: [tense] pf.τέτυμμαι Il.13.782
, A.Th. 889 (lyr.), Eu. 509 (lyr.), inf.τετύφθαι Hdt. 3.64
;τετύπτημαι Luc.Demon.16
, Arg.D.54:—In [dialect] Att. and LXX the [tense] fut. and [tense] aor. are supplied by πατάσσω, e.g.τύπτει.. καὶ καταβάλλει πατάξας Lys.13.71
; later sts. by παίω, e.g.ὁ δὲ παίσας ἐπερωτᾷ ποτέρᾳ τετύπτηκεν Poll.9.129
; the [tense] pf. by πλήσσω; the [voice] Pass. partly (esp. in [tense] pf. and [tense] aor. ) by πλήσσω: a complete paradigm of this verb is given by Theodos.Can.p.43 H., al.:—beat, strike, smite, τύπτουσιν ῥοπάλοισι (sc. τὸν ὄνον) Il. 11.561; ; ;χθόνα τύπτε μετώπῳ Od.22.86
;ἅλα τύπτον ἐρετμοῖς 4.580
, 9.104, al.; but in Hom. mostly with weapons of war, [ξίφει], δουρί, ἄορι, Il.4.531, 13.529, 20.378;ἐγχείῃσιν 13.782
([voice] Pass.);φασγάνῳ Od.22.98
; ; μάστιγι Lex ap. Aeschin.1.139 ([voice] Pass.): c. acc. cogn., τ. τινὰ σχεδίην (sc. πληγήν) Il.5.830;πληγὰς τ. τινά Antipho 4.3.1
, v. infr. 111.2: the part struck is sts. in acc.,γαστέρα γάρ μιν τύψε παρ' ὀμφαλόν Il.21.180
, cf. Pi.N.9.26, E.Andr. 1150, etc.: with a Prep.,Φόρκυνα.. κατὰ γαστέρα τύψε Il.17.313
; ἐγκύμονά τις ἔτυψε κατὰ γαστρός [Lys.] l.c.;τ. τινὰ εἰς τὸν ὦμον X.Cyr.5.4.5
;ἐπὶ κόρρης Pl.Grg. 527a
;ἐπὶ τὴν σιαγόνα Ev.Luc.6.29
; τ. χαλκώματα beat pots and pans (to make a noise), Sor.2.29: abs., strike,τύπτε δ' ἐπιστροφάδην Il. 21.20
, cf. Od.22.308, Ar.Ra. 610;τ. καὶ πνίγων Antipho 4.1.6
; Ζέφυρος λαίλαπι τύπτων beating with fury, Il.11.306, cf. Pi.P.6.14 (s. v.l.).2 even of missiles,ἐκ χειρὸς τοῖς λίθοις τύπτοντες Plb.3.53.4
; whereas Hom. opposes τύπτειν toβάλλειν, δουρὶ τυπεὶς ἢ βλήμενος ἰῷ Il.11.191
= 206, cf. 15.495, al.3 later, sting,ὄφις υ' ἔτυψε μικρός Anacreont.33.10
;ὑπὸ σφηκῶν τύπτεσθαι X.HG4.2.12
, cf. Gp.l.c.;πόδα κάκτος τ. Theoc.10.4
;οἱ βασιλεῖς [μελιττῶν].. οὐ τύπτουσιν Arist. HA 553b6
.4 metaph., τὸν δ' ἄχος ὀξὺ κατὰ φρένα τύψε βαθεῖαν sharp grief smote him to the heart, Il.19.125;Καμβύσεα ἔτυψε ἡ ἀληθείη Hdt.3.64
; (lyr.);ξυμφορᾷ τετυμμένος A.Eu. 509
(lyr.);ἀνίαισι τυπείς Pi.N.1.53
; τύπτειν τὴν συνείδησίν τινος ἀσθενοῦσαν wound his conscience, 1 Ep.Cor.8.12; of divine punishment,ἐγώ εἰμι Κύριος ὁ τύπτων LXX Ez.7.6(9)
;τύπτειν σε μέλλει ὁ θεός Act.Ap.23.3
.II [voice] Med. τύπτομαι, beat, strike oneself, esp., like κόπτομαι, beat one's breast for grief, Hdt.2.61: c. acc. pers., mourn for a person, ib.42, 132.III [voice] Pass., to be beaten, struck, or wounded,δουρὶ τυπείς Il.11.191
; ὑπὸ δουρί ib. 433; (lyr.);κράτων τυπτομένων Od.22.309
. -
5 τύπτω
τύπτω impf. ἔτυπτον; 1 aor. 3 sg. ἔτυψεν GJs 13:1 (Hom.+.—Defective, s. B-D-F §101; Mlt-H. 262) to inflict a blow, strike, beat, woundⓐ lit. τινά someone (Jos., Ant. 20, 206, Vi. 108; 233) Mt 24:49; Lk 12:45; Ac 18:17; 21:32 (cp. 22:25; PLips 40, 21 ἐλευθέρους μὴ τύπτητε s. Taubenschlag, OpMin II 723); Tit 1:11 v.l. Pass. Ac 23:3b. τὸ στόμα τινός strike someone on the mouth 23:2. τὸ πρόσωπόν τινος strike someone in the face (Hermippus Com. [V B.C.] 80) Lk 22:64 v.l.; αὐτοῦ τὴν κεφαλὴν καλάμῳ Mk 15:19 (for the dat. cp. Diod S 15, 86, 2 ἀλλήλους τοῖς δόρασι; Quint. Smyrn. 1, 247). τινὰ ἐπὶ τὴν σιαγόνα strike someone on the cheek Lk 6:29. εἰς τὴν κεφαλήν τινος Mt 27:30. As a sign of contrition or sorrow (cp. Arrian, Anab. 7, 24, 3 τύπτεσθαι τὰ στήθη; ApcMos 42; Jos., Ant. 7, 252; Ath. 14, 2) ἔτυπτεν τὸ στῆθος ἑαυτοῦ Lk 18:13. τύπτοντες τὰ στήθη 23:48. ἔτυψεν τὸ πρόσωπον αὐτοῦ GJs 13:1. τύπτω κατά τι strike on someth. (schol. on Nicander, Alexiph. 456): κατὰ ἕνα λίθον ἔτυπτεν he struck on each individual stone Hs 9, 6, 3. Pass. of an anvil IPol 3:1.ⓑ fig. strike, assaultα. misfortunes designated as blows coming fr. God (Ex 7:27; 2 Km 24:17; Ezk 7:6; 2 Macc 3:39; EpArist 192) strike Ac 23:3a.β. τύπ. τὴν συνείδησίν τινος assault someone’s conscience 1 Cor 8:12 (Il. 19, 125 ‘sharp grief struck him to the depths of his mind’; Hdt. 3, 64, 1 Καμβύσεα ἔτυψε ἡ ἀληθείη τῶν λόγων ‘the truth of the words hit Cambyses’; 1 Km 1:8).—B. 552f.—DELG. M-M. EDNT. TW. Cp. πατάσσω. -
6 πληγή
A blow, stroke,πεπληγὼν πληγῇσιν Il.2.264
, etc.;πᾶν ἑρπετὸν πληγῇ νέμεται Heraclit.11
, cf. Pl.Criti. 109b, Erasistr. ap. Ps.-Dsc.Ther.18;ἡ π. τοῦ τραύματος Pl.Lg. 877b
: freq. joined with Verbs of cogn. signf.,πέπληγμαι καιρίαν πληγήν A.Ag. 1343
;τύπτει τὰς ἴσας πληγὰς ἐμοί Ar.Ra. 636
; τύπτεσθαι τῇ δημοσίᾳ μάστιγι ν πληγάς Lexap.Aeschin.1.139;πολλὰς πληγὰς μαστιγούσθω Pl.Lg. 914b
(but in such phrases πληγήν or πληγάς is freq. omitted,τρίτην ἐπενδίδωμι A.Ag. 1386
;τυπτόμενος πολλάς Ar. Nu. 972
, cf. D.19.197;ὀλίγας παῖσαι X.An.5.8.12
; , cf. 879e, 2 Ep.Cor.11.24): the person struck is said πληγὰς λαβεῖν, Ar.Ra. 673;ὑπὸ τῶν ῥαβδούχων Th.5.50
, etc.;πληγῶν δεῖσθαι Ar.Nu. 493
;πληγὴν ἔχω Anaxandr.72
;ὑπὸ τὴν π. τοῦ ἀκοντίου ὑπελθεῖν Antipho3.4.4
; καιρίῃ (sc. πληγῇ)τετύφθαι Hdt.3.64
; ;εἰληφέναι καὶ δεδωκέναι πληγάς D.54.14
; π. ἐμβαλεῖν, ἐντείνειν τινί, X.An.1.5.11, 2.4.11, etc.; ;ἐντρίβειν τινί Luc.Ind.25
, cf. Somn.14;προστρίβεσθαι Ar.Eq.5
;τὰς ἐξ ἀνθρώπων πληγὰς μαστιγοῦν τινα Aeschin.1.59
;πληγὴν ἐπὶ πληγῇ φέρειν Plb.2.33.6
;π. παρὰ πληγήν Ar.Ra. 643
; πληγαῖς ζημιοῦν, κολάζειν, Th.8.74, Pl.Lg. 762c, etc.;δίκη ὕβρεως ἢ πληγῶν PHal.1.115
(iii B.C.); πληγῆς ἄρχειν strike the first blow, Antipho 4.2.2; τὰς π. στέγειν, of the shell of a tortoise, Ar.V. 1295.2 stroke by lightning, Hes.Th. 857 (pl.); πλαγαὶ σιδάρου strokes of axe or sword, Pi.P.4.246, O.10(11).37;κλυδωνίου.. πληγαῖς A.Th. 796
; στέρνων πλαγαί beating of breasts, S.El. 90 (anap.); π. τῶν ὀδόντων strokes from boars' tusks, X.Cyn.10.5; spearing of fish, Pl.Lg. 824 (pl.); of pig-sticking,οἱ κάπροι οἱ πρὸς τὴν π... ὠθούμενοι Id.Euthd. 294d
: in sg., fight with clubs, Hdt.2.63.3 stroke or impression on the ears or eyes, Pl.Ti. 67b, Plu. 2.490c, etc.;αἱ νοήσεις τύποι ἔσονται· εἰ δὲ τοῦτο, καὶ ἐπακτοὶ καὶ πληγαί Plot.5.5.1
.5 beat of the pulse, Gal.9.464.6 metaph., blow, stroke of calamity, esp. in war,ἐν μιᾷ π. κατέφθαρται.. ὄλβος A.Pers. 251
, cf. Hell.Oxy.16.2; ἐν πληγαῖς ὄντες ibid.;πληγὴν ὑπήνεγκεν ἡ πόλις Arist.Pol. 1270a33
;πληγῇ περιπεπτωκέναι Plb.14.9.6
;πληγαὶ βιότου A.Eu. 933
(anap.); π. Διός α heaven-sent plague, Id.Ag. 367 (lyr.), S.Aj. 137 (anap.); μὴ 'κ θεοῦ π. τις ἥκει ib. 279;δμαθέντες πλαγαῖσι ποντίαισιν A.Pers. 908
(lyr.); of the ten plagues of Egypt, J.BJ5.9.4.
Перевод: со всех языков на все языки
со всех языков на все языки- Со всех языков на:
- Все языки
- Со всех языков на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий
- Русский